|
Témaindító hozzászólás
|
2006.10.22. 19:55 - |
Sziasztok:-)
Ide lehet majd minden fontosnak itélt dolgot gyüjetni:-) Lecke, infók, stb. Remélem működni fog, használjátok!
üdv. Gábor |
[43-24] [23-4] [3-1]
Kémia demó:
Az egyes csopitól szereztem az információt, hogy nekik azt mondta a gyakorlat vezetőjük, hogy a könyvből az 5. fejezet kell, ezen kívül az előadások, mert az újabb, mint a könyv és még a konzultációs anygaok is kellenek. 6 kérdés lesz: apoptózis, szignál transzdukció (pl: MAP kinázok) konz. anyag... lesznek definíciók :):) ennyit tudtam meg.
Jó tanulást! Puszi Nektek! |
Nos a demo kérdések:
'
1. Eszenciális aminósavak
2. aktivált metilciklus
3. a cisztein bioszintézise
4. a keratinin foszfát szintézise
5. az ornitinciklus reakciói |
| Szia Gábor!
Még azt elfelejtettem írni, és ez fontos! (és azt hiszem rosszul mondtam a gyakszin), hogy a einthoven háromszögnél, amikor a szív elektromos főtengelyét határozod meg, a vektor nagysága, amit felmértek a háromszögre, a QRS-ből úgy kell számolni, hogy összeadjuk a 3 csúcs nagyságát. Pl. ha a Q -2, R 8, S -1, akkor a vektor nagysága 5 lesz. Szóval simán össze kell adni a hármat az előjekkel együtt. Légyszi ezt közvetítsd mindenkinek, mert einthoven háromszög simán lehet rajzos ábrában!
Jó tanulást !
Köszi p
Ui:Ja és jelezz vissza légyszi, hogy olvastad a leveleket!
|
| Szia Gábor !
Itt vannak a feladatok. Aki megcsinálja irja meg nekem és elküldöm neki a megoldásokat. Most nem volt időm kiszámolni a számolásokat és a teszt a megoldásokkal együtt pedig értelmetlen. Van egy olyan verzióm is ahol a jó megoldások jelölve vannak. ezt elküldöm , akkor ha a helyes válaszokat visszaküldiket nekem J jó munkát és jó tanulást.
Üdv p |
Odontó:
4/5 korona- mikor használjuk, mi az?
részleges kor. típusai (3/4, 4/5)
teljes borítókorona
csonkvédelem
prep. határ, fajtái (4), vállak típusai
homlokzatos koronák típusai |
| Na lustaságok, 3 csoport volt úgy néz ki, ezeket most ömlesztve leírom:
híd részei(rajz) , pillér, műfog, műíny, teljes kivehető fogpótlások, rogzített fogpótlások, kivehető fogpótlások fajtái, mi a pillér szerepe, mi a horgony szerepe.
|
A meg B csoport odontó kérdések (sajnos a c meg a d nincs meg):
rágószerv részei, müllreiter jelek, centrális reláció, tartó és támasztó csúcsok közti külömbség, koponyai mérőpontok, nyugalmi állapot. |
| A: fogászati műanyagok fajtái, fogászati porcelán főbb tulajdonságai, aranyötvözetek és tulajdonságaik
B: fogászati akrilátok tulajdonságai, fogászati cementek fajtái, ezüstötvözetek és tulajtonságaik.
C: fogászati akrilátok, tulajdonságai, Co-Cr ötvözetek fajtái és tulajdonságai., foszfátcement tulajdonságai.
D: (nem?) fogászati akrilátok fajái és tulajdonságai, Ni-Cr ötvözetek tulajdonságai, karboxilátcement tulajdonságai. |
| A:
-alginátok főbb jellemzői, mintakészítés elemei
-mintakészítés szilikonlenyomat alapján
-fogelvesztés okai, típusai
B:
-fogak funkciói
-fogászati gipsz tulajdonságai
-mintakészítés alginátlenyomat alapján
fogatlanná válás okai és tipusai.... |
Sziasztok!!
Remélem mindenkinek nagyon jól telik a szünet, és sikerül kipihenni a mögöttetek álló nehéz évet. Bízok benne nem sokan vagytok akinek augusztusra marad vizsgája, mindenkinek nagyon szorítok.
Hát velem történt pár dolog mióta nem találkoztunk. Állam vizsga, nyaralás, doktorrá avatásâ026Gondolom nem fog nagyon meglepni a hír benneteket, hogy szeptembertől nem én leszek a gyakorlat vezetőtök. Azt nem tudom pontosan ki lesz, talán Fehér tanárnő, bár tavaly is az utolsó pillanatban módosítottak rajta.
Hogy velem mi lesz, azt még én sem tudom. A PhD felvételin nem kaptam meg az ösztöndíjas helyett. (egyébként ha megkapom , akkor is első csoportot szántak nekem)
Most a rezidens felvételire készülök, ami szeptemberbe lesz. Hát majd meglátjuk!!
Mindenkinek minden jót és sok sikert kívánok a tanuláshoz és az egész életetekhez!!
Soha ne adjátok fel az álmaitokat, mert ha az ember valamit igazán akar EL FOGJA ÉRNI!! És soha ne feledjétek nem csak FOKORVOSOK lesztek, hanem ORVOSOK is!! Mindig az egész embert nézzétek és nem csak a szájüregét!!! J
Még egyszer minden jót kívánok és kitartást a nem túl könnyű egyetemi évekhez!
volt gyakvezetek
Éva |
| Sziasztok!
A szerdai demoban valóban nem lesz a fejlődéstan.
DE A MESTRUÁCIÓS CIKLUS ÉS A SPERMIOGENEZIS benne lesz az makroszkópos anat mellett.
Holnapra beviszem a szigorlati napok listáját.
Éva |
Enikő 19+3
Rita19+5
Gábor12+2
Bence14+5
Meli 18+5
Hetyei Ádám 6+0
Anna 13+7
Gyöngyi 21+7
Patrik 13+2
Lilla 15+5
Zsófi 23+7
Lengyel ádám 7+1
Andi 21+6
P. Zsuzsi 15+5
Klári 18+6
Pali 7+7
Lili 12+5
Orsi 11+4
Eszter 6+4
hát, ennyi :D |
Kémia.
Anyaga: lipidek, vitaminok, koenzimek, nukleotidok, mulekoláris biológia (nukleinsavak szerkezete, DNS replikáció, mutációk, hibajavítás), Gyakorlatok (enzimológiai számítás is)
Formája: 30 pontos teszt (60 perc alatt), és a gyakvezető által választott 5 képlet
Értékelés: a teszt 30, a képletek 10 pontot érnek. |
Orsinak kémia!1. 15g glicinből és 4g NaOH-ból 1 l oldatot készítünk. Mennyi lesz az oldat pH-ja? (pks= 2,34;9,6)
2. 1 l 0,1 M-os hisztidinpufferhez (pH=6,5) 20 ml 1M-os HCl-t adunk. Mennyi lesz a keletkező oldat pH-ja? (pKs: 1,82;6;9,17)
3. B csoportost oldottuk meg 4. ugyanaz volt mind2 csop-ban
5. Egy enzim a 120-a molekulatömegű szubsztrátból 20 perc alatt 72 mg-ot alakít át. Mennyi az aktivitása U-ban kifejezve?
6. Egy monoszubsztrátos enzim adott mennyisége 250 nM szubsztrátkoncentrációnál 750 mU, míg 25 microM szubsztrátkoncentrációnál 5 U aktivitást mutatott. Mekkora lesz az elérhető max reakciósebesség illetve a Km? Milyen fajta az a gátlószer, amelyet a reakcióhoz adva 500nM szubsztrátkoncentrációnál 247,8 mU, míg 2 microM szubszk-nál 568,5 mU enzimaktivitást eredményez?
7A. Mennyi a redukált glutation izoelektromos pontja?
7B. Egy enzim tisztítása során a nyers preparátum térfogata 250 ml, fehérjetartalma 8,5 mg/ml. Az enimaktivitás 6,5 mU/ml. A tisztított enzimoldat térfogata 5ml, fehérjetartalma 1,6 mg/ml, enzimaktivitása 1,8 mU/ml. Hányszorosára tisztult az enzim? |
Nahát szóval :D
Anatómia tanulmányi értekezlet :D
A kollokvium ugyanolyan lesz, mint eddig, lesz a keringés, a nyirok is! Légzőrendszer, fogorvosi anatómia, emésztőrendszer, urogenitális rendszer :D Szóval, minden, amit a félév során tanultunk :D
Meg szövettan és fejlődéstan :D
A vizsgaidőpontok fent lesznek jövő héttől a Neptunyon :D
Csóóóóók mindenkinek :D |
| 1
Az artériás rendszer
(Szerk.: Svejkovszky Ádám)
Aorta (gör.: függve tartó, függőér – Arisztotelész)
Részei: a bulbus aoatae (1) az aorta ascendens (2) kezdeténél található, melyet a
három semilunaris billentyű sinus aortae-i okoznak. A jobb és bal sinusból indul az a.
coronaria dext. et sin. Az aorta ascendens nagy része (10 –12 cm) a pericardiumon belül
található. Amikor a felszálló rész ívben hátrakanyarodik, azt hívjuk arcus aortaenek (3).
További lefutásában a tracheától és a nyelőcsőtől balra halad el, érintkezve velük, a
nyelőcsövön pedig benyomódást is okozva. Leszálláskor megkerüli a bal főbronchust, és
a lejjebb lévő a. pulm. sin.-t. A thoracalis 4es csigolyánál éri el a gerincet, és innentől
aorta descendensnek (4) nevezzük. A lumbalis 1es csigolya magasságában a hiatus
aorticuson fúrja át a rekeszt, így felette és alatta két részét különítjük el: aorta thoracica
(4/a) és aorta abdominalis (4/b). Végül L4-nél oszlik (bifurcatio aortae) a. iliaca
communis dext. et sin.-ra.
Az aortaív ágai a fej, a nyak, a felső végtagok, és az elülső mellkasfal vérellátását adják.
1. truncus brachiocephalicus
2. a. carotis communis sinistra
3. a. subclavia sinistra
A truncus brachiocephalicus (mely az aortaív legmagasabb pontján ered) a jobb
articulatio sternoclavicularis mögött ágazódik el a. subclavia dextrára, és a. car. comm.
dextrára. A továbbiakban az a. car. comm. és a. subclavia rendszere kerül ismertetésre.
Arteria carotis communis
A bal oldali kb. 2 cm-rel hosszabb, mint a jobb, lévén közvetlenül ered az aortaívből. A
továbbiak mindkét oldalira vonatkoznak. A pajzsporc (cartilago thyroidea) felső
széléneknek magasságában, tehát a trigonum caroticum közepén oszlik externára és
internára. Az oszlásnál az externa található elöl, de elkülönítésében az is segítségünkre
lehet, hogy az internának NINCSENEK koponyán kívüli ágai, míg az externánál rögtön
látjuk az első ágat, az a. thyroidea superiort. Az interna ágrendszerétől most eltekintünk,
és harmadik szemeszterben vesszük elő újra.
2
Arteria carotis externa
1. a. thyroidea superior
- a. laryngea superior
2. a. lingualis
3. a. pharyngea ascendens (foramen jugularén jut be a koponyaüregbe)
4. a. auricularis posterior
5. a. facialis
- a. submentalis
- a. palatina ascendens
- a. labialis superior
- a. labialis inferior
- a. angularis
6. a. occipitalis
Majd a két végág:
7. a. temporalis superficialis (fülkagyló előtt pulzálása tapintható)
- a. transversa faciei
- ramus frontalis
- ramus parietalis
8. a. maxillaris
- a. auricularis profunda
- a. tympanica anterior
- a. alveolaris inferior
- a. meningea media (foramen spinosumon át jut a koponyaüregbe)
- a. masseterica
- a. buccalis
- rami temporales profundae
- rami pterygoidei
- a. alveolaris sup. post.
- a. infraorbitalis
- a. alveolaris sup. ant.
- a. palatina descendens
- a. canalis pterygoidei
- a. sphenopalatina
Az arteria maxillaris az orrüreg, szájpad, pofa, fogak, rágóizmok, külső hallójárat,
dobüreg, állkapocsízület, és a keményagyhártya fő ellátó artériája.
3
Arteria subclavia
A baloldali kb. 2 cm-rel hosszabb, mint a jobb, hasonló okból, mint az a. car. comm. sin.,
ezen kívül pedig a bal mélyebben fekszik. Cupula pleuraet domború ívben kerüli, majd az
első borda felett a musculus scalenus ant. és medius között a hiatus scalenin lép ki a
nyakra. Innen már lefelé halad, és a kulcscsont közepe alatt átjutva mint a. axillaris halad
tovább. A lefutásból adódóan három szakasza van: mellkasi (a fossa
scalenotrachealisban), muscularis (ez a szakasz a scalenushasadékra esik) és végül a
nyaki szakasz (a scalenushasadékon túli aránylag felületes rész, mely a claviculáig tart).
A mellkasi szakasz ágai
1. a. vertebralis
2. a. thoracica interna (az a. vertebralisszal szemben ered)
- aa. pericardiacophrenicae
- aa. mammariae
- a. musculophrenica
- a. epigastrica superior (végág)
3. truncus thyrocervicalis
- a. cervicalis ascendens
- a. cervicalis superficialis
- a. suprascapularis
- a. thyroidea inferior (amely a pajzsmirigy hátsó részén túl a nyelőcső
felső, és a gége alsó részét is ellátja)
A muscularis szakasz ágai
4. truncus costocervicalis
- a. intercostalis suprema
- a. cervicalis profunda
A nyaki szakasz ága
5. a. transversa colli
Arteria axillaris ágai
Az a. subclavia miután túljutott a clavicula közepe alatt, mint a. axillaris halad tovább. Az
ér a hátsó hónaljredővel való kereszteződése után ismét nevet vált, mégpedig az a.
brachialis nevet veszi fel (az ér ágrendszerét nem részletezzük). A következő ágakat
adja le:
4
1. a. thoracoacromialis
2. a. thoracalis lateralis
3. a. subscapularis
- a. thoracodorsalis
- a. circumflexa scapulae
4. a. circumflexa humeri anterior
5. a. circumflexa humeri posterior
Ezzel lezártuk az aortaív ágrendszerét, újra megemlítve, hogy sem az a. carotis interna
(3. szemeszter), sem pedig az a. brachialis (1. szemeszter) nem került részletezésre.
Továbbiakban az aorta thoracica, és az aorta abdominalis lesz a téma.
Aorta thoracica ágai
Kevés zsigeri ága van (rami bronchiales). Apróbb ágai ellátják a nyelőcsövet, és a
pericardium hátsó részét. Amiről azonban fontos megemlékeznünk, az a 10 pár arteria
intercostalis. Ezek az aorta hátsó oldalán erednek. Itt újra megemlítésre kerül a legfelső
intercostalis arteria (a. intercostalis suprema), mert ez nem az aortából, hanem a truncus
costocervicalisból származik (amely pedig az a. subclavia muscularis szakaszából jön)!
Aorta abdominalis ágrendszere
Fali és zsigeri ágakat különítünk el, mely utóbbiakat tovább bontjuk páros és páratlan
ágakra.
Fali ágak
1. a. phrenica inferior (közvetlenül a hiatus aorticus alatt leadott két artéria)
- a. suprarenalis superior
2. aa. lumbales (4 pár)
3. a. sacralis media (az aorta L4-es elágazódásától halad lefelé a középvonalban)
Páros zsigeri ágak
1. a. suprarenalis media
2. a. renalis
- a. suprarenalis inferior
3. a. testicularis (♂) ; a. ovarica (♀)
5
Az a. testicularis az a. renalisszal egyvonalban, vagy néha felette ered, és a m. psoas
majoron száll le a peritoneum mögött. A canalis inguinalis belső nyílását elérve a
funiculus spermaticus részeként halad tovább.
Nőben az a. ovarica a kismedence határán medial felé fordul, keresztezi az a. iliaca
externa kezdetét, és a hashártyát redőbe (ligamentum suspensorium ovarii) emelve éri el
a petefészket. Két ágra válik, melyek az a. uterina (ex a. iliaca interna) ramusaival
anasztomózist képeznek (lásd ott).
Páratlan zsigeri ágak
1. truncus coeliacus (ha ágai egy pontból indulnak ki: tripus Halleri)
2. a. mesenterica superior
3. a. mesenterica inferior
Mielőtt továbbhaladnánk, essen szó néhány nevezetes anastomosisról.
Arcus Riolani I. – az a. pancreaticoduodenalis sup. (truncus coeliacus rendszeréből) és
az a. pancreaticoduodenalis inf. (a. mes. sup. első ága) között
Arcus Riolani II. – az a. colica media (a. mes. sup. utolsó ága) és az a. colica sinistra (a.
mes. inf. első ága) között
Sudeck-pont – az aa. sigmoideae és az a. rectalis sup. között (mindkettő az a. mes. inf.
ága)
Truncus coeliacus rendszere
Thoracalis 12es csigolya testének alsó szélénél lép ki előrefelé, 1-2 cm hosszúságú,
három ága van:
1. a. gastrica sinistra
2. a. lienalis
- aa. gastricae breves
- a. gastroepiploica sinistra
3. a. hepatica communis
- a. gastroduodenalis
- a. pancreaticoduodenalis superior
- ramus anterior
- ramus posterior
- a. gastroepiploica dextra
- a. hepatica propria
- a. gastrica dextra
- a. cystica
6
Arteria mesenterica superior ágrendszere
Közvetlenül a truncus coeliacus alatt, de már a pancreas mögött ered. Az egyes ágak
elnevezése az egymás után jövő bélszakaszok elnevezését követi. Az egyes
szomszédos ágak gazdag anastomosisrendszerrel bírnak.
1. a. pancreaticoduodenalis inferior
- ramus anterior
- ramus posterior
2. aa. jejunales / aa. ilei (a törzstől cirokseprű módjára, annak bal oldalán eredő 10-16
ág; anastomosisok sokasága van közöttük)
3. a. ileocolica
- a. appendicularis
4. a. colica dextra
5. a. colica media
Arteria mesenterica inferior rendszere
Három harántujjnyival az aorta abdominalis kettéoszlása felett ered, retroperitonealisan
húzódik, 3 ágat ad.
1. a. colica sinistra
2. aa. sigmoideae
3. a. rectalis superior
Az a. rectalis superior és media (ex a. iliaca interna) szintén anasztomizálnak.
Ezzel befejeztük az aorta ágainak tárgyalását, és elérkeztünk a bifurcatióhoz.
L4 magasságban történik úgy, hogy a két a. iliaca communis egymással kb. 65-75°-os
szöget zárnak be (nőkben valamivel nagyobbat). Az ér az articulatio sacroiliaca
vonalának megfelelően, a m. psoas major medialis széle felett belső és külső
csípőverőérre oszlik.
7
Arteria iliaca interna (a. hypogastrica) ágrendszere
A medence oldalán hamar szétoszlik fali és zsigeri ágakra.
Fali ágak
1. a. iliolumbalis
2. a. sacralis lateralis
3. a. glutea superior
4. a. glutea inferior
5. a. obturatoria
- ramus acetabuli
Zsigeri ágak
1. a. umbilicalis (mint lig. umbilicale marad meg, de kezdeti részéből származik az a.
vesicalis superior)
2. a. vesicalis inferior
3. a. uterina (♀) (a. ductus deferentis (♂))
- ramus ovaricus
- ramus tubarius
- a. vaginalis
4. a. rectalis media
5. a. pudenda interna
- a. rectalis inferior
- a. perinei
- a. bulbi penis (♂), a. bulbi vestibuli (♀)
- a. profunda penis (♂)
- a. dorsalis penis (♂)
Arteria iliaca externa ágai
Ezen ér a közös csípőverőér egyenes folytatása, a m. psoas major medialis szélén
húzódik hashártyától fedve. A lig. inguinale alatt lévő hiatus subinguinalis lacuna
vasorumában, annak lateralis részén (emlékeztetőül: medialisan a vena található) halad
át, és innentől már az a. femoralis nevet viseli.
1. a. epigastrica inferior (plica umbilicalis lateralisként kiemeli a hashártyát a fascia
transversában, és belép a rectushüvelybe; anasztomizál az a. epigastrica superiorral
(a. thoracica interna végága))
2. a. circumflexa ilium profunda
Végezetül egy megjegyzés: az összefoglaló nem tért ki a végtagok, az agy, valamint az érzékszervek vérellátásának ismertetésére.
Így kimaradtak az a. brachialis, és az a. femoralis ágai, mert ezek az első szemeszter anyagát képezték. Ugyancsak kimaradt a
harmadik szemeszterhez tartozó koponyán belüli vérellátást adó a. carotis interna, illetve a. vertebralis rendszere.
Hát így tudtam beilleszteni, azért mégegyszer elküldöm Gábornak és akik megadták az e-mail címűket.
Éva |
Oddi-spchincter – ductus choledochus záróizma
Labbé-féle háromszög – bal borda ív, máj bal lebenye, nagy görbület
Traube-féle tér – mellkasfal rekesz alatt fundus
Calot-féle háromszög – a. cystica, máj, ductus cysticus és ductus hepaticus
Treitz-féle szalag – duodenum és jejunum közti szalag
Riolán-féle anasztomózis - I. nagy Flexura lienalis II. kicsi duodénum p.h.
Peyer-plakk – ileum
Kerckring-redő – plica semicircularis duodenum
Sudeck-féle pont – rectum vérellátása
Cannon-Böhm pont – Nagy Riolán
Vater papilla – Papilla duodeni major
Luschka-járat – az epehólyag és a máj között közvetlen
Wirsung vezeték , Santorini vezeték . – pancreas vezeték (major és minor)
Banchin-billentyű – valvula iliocecalis
Vena portae – cardia, paraumbilicalis, retroperitonealis, rectalis
Recessus hepatophrenicus – üreges szerv kilyukad, nőknél közösülés után => nincs májtompulat
Hát ez volna... |
Oddi-spchincter – ductus choledochus záróizma
Labbé-féle háromszög – bal borda ív, máj bal lebenye, nagy görbület
Traube-féle tér – mellkasfal rekesz alatt fundus
Calot-féle háromszög – a. cystica, máj, ductus cysticus és ductus hepaticus
Treitz-féle szalag – duodenum és jejunum közti szalag
Riolán-féle anasztomózis - I. nagy Flexura lienalis II. kicsi duodénum p.h.
Peyer-plakk – ileum
Kerckring-redő – plica semicircularis duodenum
Sudeck-féle pont – rectum vérellátása
Cannon-Böhm pont – Nagy Riolán
Vater papilla – Papilla duodeni major
Luschka-járat – az epehólyag és a máj között közvetlen
Wirsung vezeték , Santorini vezeték . – pancreas vezeték (major és minor)
Banchin-billentyű – valvula iliocecalis
Vena portae – cardia, paraumbilicalis, retroperitonealis, rectalis
Recessus hepatophrenicus – üreges szerv kilyukad, nőknél közösülés után => nincs májtompulat
Hát ez volna... |
Oddi-spchincter – ductus choledochus záróizma
Labbé-féle háromszög – bal borda ív, máj bal lebenye, nagy görbület
Traube-féle tér – mellkasfal rekesz alatt fundus
Calot-féle háromszög – a. cystica, máj, ductus cysticus és ductus hepaticus
Treitz-féle szalag – duodenum és jejunum közti szalag
Riolán-féle anasztomózis - I. nagy Flexura lienalis II. kicsi duodénum p.h.
Peyer-plakk – ileum
Kerckring-redő – plica semicircularis duodenum
Sudeck-féle pont – rectum vérellátása
Cannon-Böhm pont – Nagy Riolán
Vater papilla – Papilla duodeni major
Luschka-járat – az epehólyag és a máj között közvetlen
Wirsung vezeték , Santorini vezeték . – pancreas vezeték (major és minor)
Banchin-billentyű – valvula iliocecalis
Vena portae – cardia, paraumbilicalis, retroperitonealis, rectalis
Recessus hepatophrenicus – üreges szerv kilyukad, nőknél közösülés után => nincs májtompulat
Hát ez volna... |
Oddi-spchincter – ductus choledochus záróizma
Labbé-féle háromszög – bal borda ív, máj bal lebenye, nagy görbület
Traube-féle tér – mellkasfal rekesz alatt fundus
Calot-féle háromszög – a. cystica, máj, ductus cysticus és ductus hepaticus
Treitz-féle szalag – duodenum és jejunum közti szalag
Riolán-féle anasztomózis - I. nagy Flexura lienalis II. kicsi duodénum p.h.
Peyer-plakk – ileum
Kerckring-redő – plica semicircularis duodenum
Sudeck-féle pont – rectum vérellátása
Cannon-Böhm pont – Nagy Riolán
Vater papilla – Papilla duodeni major
Luschka-járat – az epehólyag és a máj között közvetlen
Wirsung vezeték , Santorini vezeték . – pancreas vezeték (major és minor)
Banchin-billentyű – valvula iliocecalis
Vena portae – cardia, paraumbilicalis, retroperitonealis, rectalis
Recessus hepatophrenicus – üreges szerv kilyukad, nőknél közösülés után => nincs májtompulat
Hát ez volna... |
[43-24] [23-4] [3-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
